Dnes je streda, 24.mája 2017 - 19:36:19

Meniny má Ela SK

Csemadok

Posta cím: 991 28 Vinica, ul. Szabóova 516/32
IČO: 00177717221


- Pobori Sándor , elnök
- Hrubík Béla, alelnök
- Nagy Teréz, pénztáros
- Balík Judit, a színjátszó csoport vezetője
- Baráth Petra, adminisztráció
- BalហOttó, az ének csoport vezetője
- Ing. Gömöry Lóránt, a tánccsoport vezetője
- Mgr.Jusztín Imre, a zenekar vezetője
- Cseri Gábor, reklám-marketing felelős és fotós
- Zsigmond Gábor, ellenőr
- Gyurász Gábor, ellenőr






Akik vetni tudnak, aratni sem restek
60 éves a Csemadok - Ipolynyék


A palóc nép két dologról volt mindig híres. A hitéről és a szorgalmáról. Ez a megállapítás azonban nemcsak a dolgos hétköznapokra vonatkozik, hanem a munkát követő pihenésre, szórakozásra, kikapcsolódásra is. Ez pedig régen egyet jelentett a mulatozással, a közösségi élettel. Ma is sokan áhítattal gondolnak vissza azokra az időkre, amikor még nem volt televízió, rádió is csak elvétve egy-egy családban, és az emberek szórakozását az jelentette, ha egymással beszéltek, együtt énekeltek, táncoltak, felidézték az idősebb korosztálytól hallott régi, humoros történeteket. A Csemadok országos megalakulását követően, rövid időn belül a Ipoly mente legnagyobb magyar településén, Ipolynyéken is megalakult a Csemadok alapszervezete. Az alapszervezet alapító tagjai közül még ma is sokan élnek, és jó egészségnek örvendenek. A szervezet tagjai a kezdetektől fogva sokirányú tevékenységet folytattak . A kultúra szinte minden területén képviseltették magukat, de kiemelkedő eredményeket főleg a folklór és a színjátszás, később pedig a néptánc területén értek el. Természetesen Ipolynyéken nemcsak a Csemadok megalakulásától beszélhetünk kulturális életről, hiszen a két háború közötti időszakban is jelentős társadalmi, kulturális aktivitások zajlottak helyben. Kultúrház nem lévén a fonók, fosztók, vendéglők, kocsmák, közösségi házak ,iskolák adtak otthon a kulturális életnek, ahol vetítések, színi előadások, irodalmi estek, folklórbemutatók voltak terítéken. Feljegyzésekből tudjuk, hogy 1937. októberében Mécs László költő, Kichy Kálmán festő, és Dr.Mikola Guszti nótaköltő társaságában, nagyszabású kultúrestet tartottak, ahol Mécs László szavalta verseit, Kichy Kálmán humoros elbeszéléseiből adott elő, és Mikola Guszti cigánybanda kíséretében énekelte szebbnél szebb dalait. Tulajdonképpen a későbbi színjátszás hagyományait is ebben az időszakban rakták le, de tudomásunk van arról, hogy még a II. világháború alatt is tartottak bemutatókat a helyi műkedvelő színészek.

Színjátszás

A Csemadok megalakulásával aztán elkezdődött az amatőr színjátszás virágkora Ipolynyéken ,melynek hagyományai a mai napig töretlenül élnek. A számtalan, régebben bemutatott népszínművek közül említsünk meg néhányat: Revizor, Sári bíró, Büszke páva, Kullogók, Ez a falu eladó, Kísértetjárás Liliomfi, Mirandolína, Időzített boldogság, Doktor úr, Bort ,búzát ,békességet. Ezen darabok rendezői Korcsog László, Beinrohr Ernő, Dobos Sándor ,Böjtös János, Juhász Béla és Mics Károly voltak. A színjátszó csoport néhány évvel ezelőtt Mics Károly vezetésével belevágott egy merész kísérletbe, és a jó hangú énekesekre építve zenés darabokkal rukkolt elő, melynek első bemutatója, a Huszárkisasszony, óriási sikert aratott. A sikeren felbátorodva következtek a jobbnál jobb bemutatók, mint a Muskátlis ablakok, A Mágnás Miska, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Egy kis senki, majd a legutóbbi előadás a Harapós férj. A zenés darabok felfutásával és sikereivel egyidőben a hazai közönség látóköréből kilépett a csapat a szélesebb, regionális közönség elé, többek között Magyarnándorban, Cserháthalápon, Lukanényén, és egyben beneveztek a Szepsiben és Buzitán megrendezésre kerülő Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválra is. A Muskátlis ablakok című népszínművel, melyet Mics Károly rendezett, 2004-ben elnyerték a fesztivál nagydíját, de minden évben 2003-tól datálva elhoztak egy-egy különdíjat a legjobb női, férfi ill. epizódszereplői alakításért. A díjazottak között ott volt Hrubík Béla, Kelemen Ferenc, Cseri Ilona, Gemer Éva, Gyurász Flórián, de Mics Károly is különdíjjal térhetett haza a legjobb rendezésért. Sajnos 2005-ben, néhány héttel a Mágnás Miska bemutatója után, a csoport rendezője Mics Károly tragikus hirtelenséggel elhunyt. Helyét a színjátszók egyik legtehetségesebb tagja, Balík Judit vette át, aki kellő tapasztalattal vágott bele a nem kis feladatnak, hiszen az elvárások nagyok voltak. Mára elmondhatjuk, hogy Balík Judit méltó követője lett Mics Károlynak, akinek a csoport , tisztelettel adózva emlékének, 2005-ben felvette a nevét, így lett a Csemadok Mics Károly Színjátszó Csoportja. Az életművét oly nagy hirtelenséggel befejező rendezőre azonban nemcsak Ipolynyéken figyeltek fel, hanem országos viszonylatban is, hiszen 2005-ben, Szepsiben, az Egressy Béni Fesztivál szervezői Boda Ferenc, Juhász Dósa János, Havasi Péter és Csoltkó Jenő, Mics Károly Életmű-Díjat alapítottak, melyet minden évben egy arra érdemesnek tartott rendezőnek adnak át. Eddig négyen részesültek ebben az elismerésben, mégpedig Kiss Péntek József, Mázik István , Jarábik Gabriella és Tóth Ferdinánd. Az ipolynyéki Mics Károly színjátszó csoport egy olyan műfajt képvisel a felvidéki amatőr színjátszásban, melynek lassan már nincsenek követői, hiszen a hagyományos zenés népszínművek, melyekkel a 60-as, 70-es, 80-as években még oly gyakran, és oly sok helyen találkoztunk, mára már sokak szerint idejüket múlták. Sokak szerint igen, de ez a helyieket nem igen érdekli, főleg a közönséget, akik évente minden alkalommal telt házzal és vastapssal köszönik meg a műkedvelő színészek szorgalmát, fáradozását.

Foklórcsoport

A Csemadok alapszervezetének másik sikerágazata a folklór volt, mellyel azért is lehetett sikereket elérni, mert a szereplők nagy része még saját életében részese volt a helyi fonók. fosztók , lakodalmak varázslatos hangulatának , így ezt csokorba fonni, műsorrá formálni nem volt bonyolult feladat. Ami sokkal felelősség teljesebb volt, az a helyenként fellépő 50-60 ember megszólítása, felkészítése , az eredeti népviselet, eszközök, szőttesek biztosítása. A folklórcsoport első jelentős sikerét 1973-ban érte el a Nyéki lakodalmas színrevitelével. Ezzel szlovák fesztiválokon , többek között Véglason és Špačincén is felléptek. A Nyéki lakodalmast, menyasszonytáncot, menyecsketáncot és körtáncot 1984-ben a Budapesti Népművészeti Múzeum munkatársai is filmre vették. A csoport következő nagy bemutatója 1978-ban a Nyéki fonó volt, mellyel Magyarnándorban és a XXIV. Országos Népművészeti Fesztiválon, Zselízen is nagy sikert arattak, de a műsor 1980-as bemutatóján Pozsonyban is elnyerték a Kulturális Minisztérium különdíját. Ezt követően a 1982-ben a Nyéki fosztóval léptek színre , az akkor már 50 tagot számláló csoporttal, majd 1983-ban a Gyetvai Kulturális Napokon egyetlen magyar csoportként arattak kiemelkedő sikert a darabbal. Az újabb bemutatókra 1986-ban és1987-ben került sor a Pásztorpihenő és a Pásztorfogadás Nyéken címmel. Ugyanebben az évben az Ipolynyéki folklórcsoport a sokéves tevékenységéért elnyerte a Csemadok Kiváló Folklórcsoportja címet, vezetője Korcsog László pedig a Csemadok Kiváló Népművésze címet. A folklórcsoport vezetője mindvégig Korcsog László volt, aki a Csemadoktól kapott elismerés mellett az ezredfordulón megkapta a Szlovák Köztársaság ezüstplakettjét is , melyet Csáky Pál, akkori miniszerelnök-.helyettes nyújtott át a djazottnak. A rendszerváltás után a folklórcsoport tevékenysége sokáig szünetelt, míg nem 2004-ben , az egykori szereplők Gömöry Mária, Bojtos Jánosné, Gömöry Imre és Cseri László segítségével, rendezésében, újra színpadra került a Nyéki fosztó. Az előadás érdekessége volt ,hogy a legfiatalabb szereplő 4, míg a legidősebb 82 éves volt. Az előadás közel két órán keresztül tartott, és hatalmas sikert aratott. Az alapszervezet vezetősége 2008-as munkatervében határozta el az Ipolynyéki lakodalmas felújítását, melynek megszervezésével Gömöry Máriát bízták meg.A bemutatóra végül 2008 május elején került sor, és óriási sekere volt.

Táncsoport

A helyi néptánccsoport története olyan, mint a mese. Hol volt, hol nem volt. Története , alapítása, az 50-es évek végére tehető, amikor a helyi alapiskola keretén belül működött Korcsog László vezetése alatt. A gyermekcsoportból idővel felnőtté váló tagok, később részt vettek Gombaszögön a Kendertánccal 1960-ban, majd két évvel később Kanász és páros tánccal Zólyomban, Losoncon , Ipolyságon debütáltak. 1980-ban a Népszokások az Ipoly mentéről címmel TV műsor készült, melyben a nyéki táncosok is szerepeltek Sebény Mária vezetésével. A néptánccsoport jelentős sikereket az 1984-es újjászervezés után ért el, amikor is magyarországi profi koreográfus, Braun Miklós irányításával és Bojtos Jánosné vezetésével Hont Néptánccsoport néven, éveken keresztül részt vettek Zselízen, Gombaszögön, Léván, és különböző magyarországi fesztiválokon és regionális ünnnepségeken. A néptánccsoport ebben a felállításban1988-ig maradt együtt, majd több generációváltás után időszakonként tevékenykedett főleg Hamerlik Mária irányításával. Jelenleg a néptáncsoport ismét felújította tevékenységét Gömöry Lóránt és Szabó Judit vezetésével.A csoport koreográfusai a Juhász házaspár Zselízről. Gömöri,Galga-menti és Ipoly menti táncok című műsorukkal, már több rendezvényen is felléptek a régióban és helyben és külföldön is.

Énekkar

Az énekkar tevékenységének kezdete a hetvenes évek elejére tehető. Felléptek különböző irodalmi esteken ,ünnepségeken, a Tavaszi szél járási és kerületi fordulóin. Vezetői többek között Bojtos János, Cseri László, Tóth Ágnes és Zsigmond Ernő voltak. Az utóbbi vezetése alatt vették fel az Akáclomb nevet. Az énekkar tevékenységét a kilencvenes évek közepén Hamerlik Richárd újította fel akinek a vezetése alatt az énekkar bronzkoszorús minősítést ért el a galántai Kodály Napokon.Az énekkar jelenleg alkalmi jelleggel áll össze a helyi szüreti ünnepségek, illetve a helyi nyugdíjas szervezet rendezvényeinek keretén belül ,Gömöry Mária és Gömöry Imre vezetésével. A felnőtt énekkar mellett működik egy ifjúsági énekkar, melynek vezetője Cseri Ilona. A gyermekek főleg helyi és egyházi rendezvényeken lépnek fel. Külön dicséret illeti a szervezet magyarnóta énekeseit Cseri Ilonát és Gömöry Máriát, akik a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya által évek óta megrendezett Őszirózsa Országos Magyarnóta Énekesek versenyén, melyet az utóbbi esztendőkben Ipolynyéken rendeztek, Cseri Ilona aranykoszorús, Gömöry Mária és Balázs Ottó pedig bronzkoszorús minősítést szereztek.

Szüreti ünnepségek és egyéb rendezvények

Természetesen átfogó képet adni a Csemadok életéről, a közel hatvan évről, néhány oldalon nem lehetséges. Érdekes színfoltja a helyi kultrurális életnek az immár 11 esztendő óta folyamatosan megrendezett, hagyományos szüreti ünnepség, mely lehetőséget teremt nemcsak helyi csoportok, szólisták fellépésének, hanem a régióban működő más csoportoknak is. 2005-ben Ipolynyék volt a kezdeményezője a Nyék-falvak Kárpát -medencei találkozójának, melyen nyolc község vett részt. Néhány éve a farsangi mulatságok idején a szervezet kiváló énekesi mutatkoznak be önálló műsorral Karnevál név alatt, de hagyományosan megemlékeznek az 1848-49-es szabadságharc évfordulóiról is Pajor István, helyi születésű honvédtisztnek ,a község főterén felállított emléktáblájánál. A tavalyi esztendőtől egy újabb 48-as honvédtiszt , Gyulai Sáska Sándor huszárhadnagy sírnánál is tiszteletüket tehetik az Ipolynyékiek, akiről csak nemrég derült ki, hogy harcolt a szabdságharcban. Terveik között szerepel egy helyi tájház berendezése is. A néprajzi anyag gyakorlatilag rendelkezésre áll, csupán a megfelelő hely hiányzik a tárgyak elhelyezésére. Az alapszervezet a tavalyi esztendőben alapította az Ipolynyéki Magyar Kultúráért Díjat, melyet évente egy Csemadok tagnak adományoznak, aki életművével már bizonyította helytállását Az első díjazott 2007-ben Zsigmond Gábor volt, 2008-ban Juhász Béla, 2009-ben Gömöry Mária és idénpedig Ígyurász Gábor vehette át e megtisztelő kitüntetést.
A Csemadok ipolynyéki alapszervezete Pobori Sándor irányítása alatt működik, aki Gyurász Gábortól vette át ezta megtisztelő tisztséget, s aki a nyolcvanas években már egy időszakban állt a szervezet élén. Sándor sikeres elnökként tevékenykedik, mert jól és hasznosan tudja megszervezni vezetőségének munkáját, szervezete tevékenységét. Remélhetőleg a tagkönyvcserékkel és azifjűságikártyák bevezetésével újabb tagok, főleg fiatalok válnak a szervezet részévé, hogy bizonyítsák az ipolynyékiek töretlen hűségét az anyanyelvhez, a kultúrához, a szülőföldhöz. A vetés , mely az elődök szorgos keze nyomán sarjadt kalászba, aratásra vár. S akik vetni tudnak, aratni sem lesznek restek. Ebben hisznek, hogy az elvégzett munka meghozza eredményét. Mert nincs újabb vetés aratás nélkül!